2026. október 17. · 9:36

Miért őrizte Amerika 32 évig a magyar Szent Koronát?

1945 nyarán az amerikaiak kinyitják a magyar koronázási ládát, és csak egy kard van benne. Hol volt a Szent Korona? Ebben a videóban végigkövetjük az útját: a koronaőrök 1945. márciusi éjszakai útjától a Mattsee mellett elásott benzineshordóig, a németországi évektől a Fort Knox-i tároló 31-es fülkéjéig, és megnézzük, miért csak 1978 januárjában adta vissza az Egyesült Államok.

A „Valóban?” rész egy ma is elérhető, 2013-as cikk állítását nézi meg arról, mikor és hogyan került a korona amerikai kézre. A videó a forrásokkal együtt mondja el, mi történt valójában.

Feliratkozom

A rész teljes szövege

1945 nyarán az amerikaiak kinyitják a magyar koronázási ládát. Csak egy kard van benne. Hol a korona? Ki rejtette el, és hova?

És ha megkerül, miért nem jön haza? 32 évig őrizte Amerika a magyar Szent Koronát, ebből csaknem 25 évig Fort Knoxban, egy tároló 31-es fülkéjében. Hogyan került oda? És miért pont 1978-ban adták vissza?

Kezdjük az elején. 1945. március 27-éről 28-ára virradó éjjel Szálasi Ferenc utasítására Pajtás Ernő ezredes és hét koronaőr egy teherautóval, Kőszegről indulva kivitte a koronázási ékszereket az országból. Glant Tibor történész szerint ezzel megszegték az esküjüket: a koronaőrök fogadalmának része volt, hogy a koronát nem engedik kivinni az országból. Az út Ausztrián át vezetett: Mürzsteg, Mariazell, Attersee, végül Mattsee, ahol Szálasi kísérete is tartózkodott.

Május 7-én a koronaőrség egy pap útján jelezte az amerikaiaknak, hogy elfogatásra vár, és az amerikai hadsereg őrizetbe vette őket, a ládával együtt. Az amerikaiak a ládát Augsburgba vitték. Amikor július 24-én előkerültek a kulcsok, kiderült, hogy csak a kard van benne. Hol volt a korona?

Mattsee mellett, a földben. Még az elfogásuk előtt a koronaőrök egy kettéfűrészelt benzineshordóban elásták a koronát, a jogart és az országalmát. A koronázási ládában csak a kard maradt. Egy amerikai alhadnagy, két koronaőr és egy amerikai őrmester dzsippel Mattsee-be ment, és kiásták a hordót.

Az amerikai hivatalos beszámoló szerint a koronát, a jogart és az országalmát 1945. július 25-én délben adták át. A koronázási palástot és a Szent Jobbot az amerikaiak már júniusban megtalálták. A Szent Jobbot Truman elnök engedélyével még 1945-ben hazaküldték, az augusztus 20-i körmenetre. A korona nem jött vele.

Megvolt hát a korona. Akkor miért nem jött haza? A korona Németországban maradt. Előbb Heidelbergbe, majd Frankfurtba vitték.

1945. szeptember 17-étől a wiesbadeni műkincs-gyűjtőpontban amerikai muzeológusok őrizték. Később Münchenbe, majd ismét Frankfurtba, a Német Nemzeti Bank trezorjába, végül Friedbergbe, az amerikai hadsereg európai főhadiszállására került. 1953 márciusában Bremerhavenben behajózták a General Greely nevű hajóra. A szállítmány március 23-án délután fél négykor ért Fort Knoxba.

Fort Knoxban, ahol az aranytartalékot is őrzik, a koronát a külügy számára fenntartott egyik tárolóhelyiségben, a 31-es fülkében tartották. A kulcs a külügy magyar referensénél volt. Ott is maradt 1978. január 4-éig, csaknem 25 évig. A korona amerikai őrizete pedig 1945. július 25-étől számítva 32 évig és öt hónapig tartott.

Valóban? Most jön a „Valóban?” része. Egy angol nyelvű magyar hírportál 2013-as, ma is elérhető cikke azt írja, hogy 1945. május 4-én egy amerikai gyalogoshadosztály szerezte meg a koronát Mattsee-ben. Valójában május 7-én az amerikaiak csak a kardot tartalmazó ládát kapták meg.

A koronát csak július 25-én kapták kézhez. És mielőtt Fort Knoxba került, az amerikai őrizet első közel nyolc évét Németországban töltötte. Vagyis amerikai kézben 32 évig volt, Fort Knoxban ebből csaknem 25-öt. De mi volt a korona jogilag?

Az amerikai álláspont szerint nem hadizsákmány volt, hanem a koronaőrség adta át megőrzésre. A hivatalos amerikai álláspont szerint a korona különleges státuszú magyar nemzeti tulajdon volt, amelyet az Egyesült Államok kormánya biztonsági letétként őrzött. A magyar fél ezt vitatta: szerinte fasiszták és háborús bűnösök juttatták amerikai kézre. 1977 júniusában Cyrus Vance külügyminiszter egy Carter elnöknek írt titkos feljegyzésében emlékeztetett rá, hogy nyilvánosan elismerték: a korona a magyar nemzet tulajdona.

És hozzátette: ha Magyarország hivatalosan visszakéri, az Egyesült Államoknak nincs jogalapja megtagadni. Akkor miért nem adták vissza hamarabb? 1950-ben a korona alku tárgya lett. A magyar kormány a letartóztatott amerikai üzletember, Robert Vogeler szabadon bocsátásáért cserébe a korona kiadását is követelte.

A követelés kiszivárgott, és a New York Times a címlapján hozta. Washington három magyar követelést teljesített, a koronát nem adta ki. Az Egyesült Államok nyilvános álláspontja évekig az volt, hogy a visszaadás csak a kapcsolatok lényeges javulása esetén jöhet szóba. Közben számoltak az amerikai magyarok ellenállásával is.

Magyarország többször visszakérte: egy 1972-es jogi elemzés négy korábbi esetet sorol fel. A korona maradt. Mi kellett ahhoz, hogy végre megmozduljon valami? 1977 márciusában a külügy kelet-európai irodája azt javasolta, hogy adják vissza a koronát, mert a viszony érezhetően javult, és a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény kérdését leszámítva a korona volt az egyetlen nagy megoldatlan kétoldalú probléma.

A javaslat a koronát a hidegháború maradványának nevezte, és megjegyezte, hogy a helyzetet gyakran ahhoz hasonlították, mintha egy másik ország tartaná magánál a Szabadság-harangot. Június 3-án Vance a már említett feljegyzésben erkölcsileg és jogilag védhetetlennek nevezte a további visszatartást. Brzezinski kezdetben ellenezte, de Vance végül elérte, hogy Carter elnök hozzájáruljon a tárgyalásokhoz. Október 1-jén Vance közölte Puja Frigyes magyar külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok kész visszaadni a koronát.

De milyen feltételekkel? A részleteket a budapesti nagykövet tárgyalta le, ezekkel az alapfeltételekkel: a ceremónián a magyar társadalom különböző csoportjai, köztük a katolikus bíboros-prímás is legyenek ott, a koronát pedig tartósan, nyilvánosan, egy, a kommunista párthoz nem kötődő történelmi helyen állítsák ki. A koronát az államfőnek vagy megbízottjának akarták átadni, a magyar nemzet és nép tulajdonaként. Belső utasításuk szerint Kádár Jánosnak semmiképp.

Amerikában közben tiltakoztak. Az egyik képviselő törvényjavaslatot sürgetett, amely kongresszusi jóváhagyáshoz kötötte volna a visszaadást. November 29-én Washingtonban a korabeli lapok szerint 2500 és 3000 közötti ember tüntetett, 80 amerikai magyar szervezet képviseletében. A döntést viszont támogatta Nagy Ferenc volt miniszterelnök és Király Béla, az ’56-os Nemzetőrség parancsnoka.

A magyar kormány elfogadta a két elnök nevében kiadott közös közleményt, amelyet december 15-én hoztak nyilvánosságra. Megállíthatta-e még valami? Közben két amerikai szenátor perelt a visszaadás ellen. Az utolsó keresetet a Legfelső Bíróság egyik bírája 1978. január 3-án utasította el.

Másnap a korona elhagyta Fort Knoxot. Január 5-én hajnalban az Air Force Two indult el a koronával és a delegációval. Este tízkor, félórás késéssel ért Budapestre. A repülőtéren Lékai László bíboros is várta.

A 25 fős amerikai küldöttséget Vance vezette, Carter személyes képviselőjeként. Tagja volt Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós is. Január 6-án délután négykor, a Parlament Kupolacsarnokában a koronát vörös bársonnyal letakart, kerekes asztalon tolták be. A két himnusz után Vance beszélt.

Beszédéből egy mondat, Glant Tibor magyar szövegében: „Mi ezt a felelősséget annak tudatában vállaltuk, hogy a korona a magyar nép tulajdona.” Ezután átadta a regáliákat Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének. Apró Antal úgy fogalmazott, hogy az egész magyar nép nevében veszi át a nemzeti ereklyéket, az első magyar király koronáját és a koronázási ékszereket. Az ünnepséget a Szózat zárta.

Egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 85 százaléka látta a közvetítést. A koronát a Nemzeti Múzeumban állították ki, és az első két évben közel 2 millióan nézték meg. Szóval hol volt a korona, amikor a ládában csak a kardot találták? Egy benzineshordóban, Mattsee mellett, a földben.

És miért őrizte Amerika 32 évig a magyar Szent Koronát? Az amerikai álláspont szerint nem hadizsákmányként, hanem letétként. És addig nem adta vissza, amíg a két ország viszonya meg nem javult. Amikor visszaadta, a magyar nemzet és nép tulajdonaként adta át, és nem Kádár Jánosnak.

A korona csaknem 33 év után, 1978 januárjában ért haza.

Források

1. Glant Tibor (2018): A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése. 2. jav. kiadás, Debreceni Egyetemi Kiadó
2. Foreign Relations of the United States, 1977–1980, Volume XX (Eastern Europe), 136., 142., 150., 152., 155., 160., 162. dokumentum
3. Martin Mevius (2011): Koronát Rákosinak! A Vogeler-ügy, a Szent Korona és a magyar szocialista rendszer nemzet(köz)i legitimációja, 1945–1978. Múltunk 2011/2, 145–174. o.
4. ADST (2014): A Crown for Hungary
5. AFSA: The Safe Return of the Hungarian Crown

66 forrásra visszavezetett állítás · 5 forrás · utoljára ellenőrizve: 2026. október 14. · Hogyan ellenőrzünk?

Hibát találtál? Írd meg nekünk, megnézzük.

A narráció gépi hang: a szöveget a Supertonic-3 beszédszintézis-modell (mesterséges intelligencia) olvassa fel, nem ember. A zene és az atmoszféra saját szintézis. Az ábrák, rajzok és rekonstrukciók saját illusztrációk a forrásokban közölt adatokból; a korabeli iratok képe sematikus átrajzolás, nem a forrás másolata.