2026. október 24. · 7:59

Kiss Béla, Cinkota 1916: a hordók, és a gyilkos, akit sosem kaptak el

Cinkota, 1916 májusa: a háziúr nádat keres a tatarozáshoz, és a bérlő kamrájában hét egymásra rakott, ólommal lezárt bádoghordót talál. Mindegyikben egy meggyilkolt nő. A gyanúsított a ház bérlője, a falu bádogosa, Kiss Béla. Csakhogy a hivatalos jelentés szerint 1915. február 5-én tífuszban meghalt a szerbiai Valjevóban. Ebben a videóban végigkövetjük az ügyet: az apróhirdetésektől és a 174 házassági ajánlattól a feljelentésen és az eltűnési bejelentésen át, amelyek sosem kerültek egymás mellé, a cinkotai temetőben felbontott hordókig, a vérdíjig egy halottra és az állítólagos felbukkanásokig a győri vagongyártól az idegenlégión át Kansas Cityig és New Yorkig.

A „Valóban?” rész azt nézi meg, igaz-e, hogy Kiss Béla 24 embert ölt meg, és alkoholban tartotta őket. A korabeli források szerint hét hordót találtak, mindegyikben egy-egy nőt; a 23–24 a későbbi, főleg külföldi irodalom száma. Kiss Bélát soha nem fogták el, és soha nem állt bíróság elé.

Feliratkozom

A rész teljes szövege

Cinkota, 1916. Egy kamrában ólommal lezárt bádoghordók. A háziúr arra gondol: talán benzin. Nem benzin volt bennük.

Hét hordó, mindegyikben egy meggyilkolt nő. A gyanúsított a ház bérlője, a falu bádogosa, Kiss Béla. Csakhogy a hadsereg szerint Kiss Béla több mint egy éve halott. Ki volt ez az ember?

Hogyan maradhatott rejtve évekig? És tényleg meghalt? Kezdjük a bádogossal. Kiss Béla 1877-ben született Izsákon.

1905 közepén váltott iparigazolványt Cinkotán, és a Kossuth Lajos utca 40 alatt lakott. A helyiek megbízható iparosnak és kellemes embernek tartották. Közben rendszeresen apróhirdetéseket adott fel a lapokban. Feleséget keresett, olyat, akinek pénze van.

Egy 1933-as újságösszefoglaló szerint házassági ígérettel csalta magához a nőket, kirabolta, majd megölte őket. Amikor 1914-ben, a háború elején bevonult, lepecsételt csomagot hagyott a házvezetőnőnél. Benne képeslapok és levelek: összesen 174 nő tett neki házassági ajánlatot. Ennyi levél.

És évekig senkinek nem tűnt fel semmi? Feltűnt. Csak senki nem rakta össze. Tóth Margit 1905-ben csalásért feljelentette Kiss Bélát.

1906 áprilisában Kiss kihívta Cinkotára. Április 8-án ott is járt. Többé senki nem látta. Az anyja bejelentette az eltűnését, és gyanúsítottként Kiss Béla nevét adta meg.

A két irat, a feljelentés és az eltűnési bejelentés, sosem került egymás mellé. Ha összekötik őket, Kiss Béla már akkor lebukhatott volna. Cinkotának akkoriban egyetlen csendőre volt. 1914-ben a budapesti rendőrségen 3100 eltűnést jelentettek be.

Az év végéig 452 nem került meg. Egy újabb eltűnt nő ebben a számban nem tűnt ki. Akkor hát ki vette észre végül? Senki.

Egy véletlen. 1916 májusának elején a háziúr nádat keres a tatarozáshoz. Egy gyógyszerész azt mondta neki, hogy a bérlő kamrájában sok nádat látott. Nád helyett hét egymásra rakott, beólmozott bádogládát találnak.

A háborús hiányban egy hordó benzin sokat ért. Fejszével feszítik fel az első tetejét. Egytől hétig római számmal jelölik a hordókat. Másnap a hordókat a cinkotai temetőbe viszik, és ott, a nyilvánosság előtt a törvényszéki orvosszakértők bontják fel őket.

Hét hordó, hét nő. A tömegben ott áll Karinthy Frigyes is, tudósítóként. Ezt írta: „Rendes, pontos gyűjtő dolgozik így, a ki érti a mesterségét és szereti a rendet.” A halottak többségét azonosítják.

Az első hordóban egy cinkotai vendéglő szakácsnőjét, Varga Katalint ismerik fel, aki 1914 januárjában tűnt el. A másodikban Kiss egykori élettársát, Peschadik Júliát. Az azonosítottak között volt az a nő is, aki 1905-ben feljelentette. Az ügy egy időre a háborús híreket is leszorítja a lapok címoldaláról.

A házvezetőnőt letartóztatják, aztán bizonyíték hiányában elengedik. Kiss segédjét két évig tartják vizsgálati fogságban, a bűnrészességét nem tudják bizonyítani. A vizsgálóbíró lemérette az üres hordókat is. Az egyik 11 kilót nyomott.

Azt akarták tudni, elbírta-e egyetlen ember. A budapesti detektívek egy délutánon át olvassák a leveleket, és 23-at kiválasztanak, hogy összevessék az eltűntek névsorával. Csakhogy a háború alatt az eltűntek keresésével mindössze három detektív foglalkozik. És a fő gyanúsított?

A bécsi hadilevéltár kartotékja szerint Kiss Béla a szerb fronton, Ripanjnál fogságba esett. A hivatalos jelentés szerint pedig 1915. február 5-én tífuszban meghalt a szerbiai Valjevóban. A rendőrség mégis körözni kezdi, és 5000 korona vérdíjat tűz ki rá. Egy volt katona, Frey Antal, egy lapnak azt mondta: Kiss Valjevóban egyszer csak eltűnt.

A háborús bürokrácia zűrzavarában egy ilyen gyakori nevű embert szinte lehetetlen megtalálni. Vérdíj egy halottra. Ki van akkor a valjevói jelentésben? Valóban 24 embert ölt meg Kiss Béla, és alkoholban tartotta őket?

Így írja az angol Wikipédia is: alkohol, vámpírra utaló nyomok a nyakon. Egy magyar változatban benzint kereső katonák is szerepelnek. A korabeli források mást mondanak. Hét hordót találtak, mindegyikben egy-egy nőt.

Nem katonák bukkantak rájuk, hanem a háziúr, aki nádat keresett. A boncolás szerint vámpírra utaló sérülés nem volt a megvizsgált holttesteken. Az alkoholról a korabeli beszámolók is ellentmondanak egymásnak. Egy blogbejegyzés szerint a rendőrségi múzeum ezt cáfolja: a lezárt hordókban a holttestek mumifikálódtak.

A hatóság Cinkota-szerte ásatott, a telket többnyire orosz és szerb hadifoglyok ásták fel, de további áldozat nem került elő. Más eltűnt nőket is kapcsolatba hoztak Kiss Bélával, de ez feltételezés maradt. A 23–24 a későbbi, főleg külföldi irodalom száma. A francia drámaíró, Antonin Artaud egy forgatókönyvben már a második világháború előtt 32 hordóról írt.

A HVG 2007-es cikke szerint a túlzásnak az lehetett az alapja, hogy Kiss hétnél jóval több, később eltűntnek nyilvánított nővel levelezett. És az angol nyelvű változat egy drámai jelenetet is ismer: egy nyomozó 1916 októberében egy szerb kórházba siet, de Kiss addigra megszökött. Ezt a jelenetet csak egy 1991-es angol bűnügyi könyv írja le; korabeli forrást nem találtunk rá. Ami biztos: hét hordó, hét holttest.

És Kiss Béla? Az ezt követő évtizedekben újra és újra felbukkan. Egy 1933-as újságösszefoglaló azt írta, hogy a korábbi hírek mind kacsának bizonyultak. 1916 májusában egy őrmester azt állította, hogy álnéven a győri vagongyárban dolgozott.

Évekkel a háború után a francia idegenlégió egy kegyetlen őrmesterében vélték felismerni. A magyar rendőrség el is küldte az iratait Franciaországba. Egy belga szerző szerint évtizedekkel később francia titkosszolgálati iratok között bukkant rájuk. 1921-ben egy hazatérő azt mesélte, hogy Moszkvában párttitkár.

1929-ben egy lap azt írta, hogy az idegenlégióban, Afrikában halt meg, és haldokolva bevallotta a cinkotai gyilkosságokat. 1933 nyarán pedig hír jön Amerikából. A Kansas City-i rendőrség letartóztatott egy idősebb, magyar származású farmert, és azt jelentette: megvan Kiss Béla. A farmer tagadott.

Azt mondta, nem azonos Kiss Bélával. Már a korabeli lapok is fenntartással kezelték a hírt, és az azonosítást soha nem erősítették meg. A legmakacsabb történet New Yorkból jön. Egy ottani detektív 1932-ben a Times Square-en vélte felfedezni, de a tömegben szem elől vesztette.

1936-ban pedig New York-i magyarok úgy tudták, hogy egy bérház házfelügyelője. Egyiket sem sikerült igazolni. 1939-ben, 23 évvel a hordók után, ismét megújították a körözést. Kiss Bélát soha nem fogták el, és soha nem állt bíróság elé.

Hogy 1915 februárjában valóban meghalt-e Valjevóban, máig nem tudjuk.

Források

1. Hétfői Napló, 1933. július 31. (EPA, OSZK)
2. Újkor.hu (2015): A hét bádoghordó – Az első magyar sorozatgyilkos nyomában (Wayback-másolat)
3. HVG (2007. január 28.): Az első magyar sorozatgyilkos kultusza
4. We Love Budapest (2023): Híres budapesti rejtélyek – Más bélyeget, Kiss Béla, a „cinkotai asszonyirtó” női holttesteket gyűjtött
5. Fölöttem a felhő (blog, 2014): Amikor Cinkota a világsajtó címlapjára került
6. Wikipédia: Kiss Béla (sorozatgyilkos)
7. Wikipédia (angol): Béla Kiss

83 forrásra visszavezetett állítás · 7 forrás · utoljára ellenőrizve: 2026. október 19. · Hogyan ellenőrzünk?

Hibát találtál? Írd meg nekünk, megnézzük.

A narráció gépi hang: a szöveget a Supertonic-3 beszédszintézis-modell (mesterséges intelligencia) olvassa fel, nem ember. A zene és az atmoszféra saját szintézis. Az ábrák és rekonstrukciók saját illusztrációk a forrásokban közölt adatokból; a korabeli katonai térképek forrása a Krediteknél. Karinthy Frigyes mondata: Az Újság, 1916. május 12. (a magyar Wikipédia idézi).

Képek és kreditek

Képek: Wikimedia Commons. Változtatások: kivágva és átméretezve, kameramozgással, ráúsztatott felirattal; kártyaként, kivágva, kameramozgással, ráúsztatott felirattal.

ismeretlen fényképész (Nyugat, 1938) — Public domain

· Karinthy Frigyes Nyugat.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=50943328

ismeretlen (U.S. National Archives, NARA 23921869) — Public domain

· Ceremonies - New York City - Demonstrations over premature peace rumor, New York, N.Y. Crowd at Times Square holding up Extras telling about the signing of the Armistice. The news spread quickly and business was (...) - NARA - 23921869.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=62711351

Közkincs (CC0, kredit nélkül is szabad), köszönet: Osztrák–Magyar Monarchia, Militärgeographisches Institut (New York Public Library)

Licencek: Public domain https://creativecommons.org/publicdomain/mark/1.0/