2026. október 14. · 8:17

Magyarország, 1946: mennyit ért a fizetésed, mire hazaértél vele?

1946 júliusában egy 2012-es nemzetközi táblázat szerint Magyarországon 15 óránként duplázódtak az árak. Ha pengőben kaptad a fizetésedet, mennyit ért, mire hazaértél vele? Ebben a videóban egy budapesti nyár napjain megyünk végig: hogyan szaporodtak a nullák a bankjegyeken, miért fizetett az állam már adópengőben, mibe került egy újság és egy kiló kenyér, és mi történt azon az éjszakán, amikor megjelent a forint.

A „Valóban?” rész ezt a számot veszi elő. Egy 2022-es magyar újraszámítás (Danyi Pál, KSH Statisztikai Szemle) szerint az 1946. júliusi átlagos infláció nagyságrendekkel kisebb volt, mint a táblázaté, és ezzel a számítással a 2008-as zimbabwei infláció felülmúlta a magyart. A videó mindkét számítást elmondja, forrással.

Feliratkozom

A rész teljes szövege

1946 júliusában egy 2012-es nemzetközi táblázat szerint Magyarországon 15 óránként duplázódtak az árak. Vagyis ha reggel pengőben kaptad meg a fizetésedet, 15 óra múlva már csak a felét érte. De tényleg így volt? És mi kellett ahhoz, hogy egyszer csak vége legyen?

Ebben a részben egy budapesti nyár napjain megyünk végig, és megnézzük, mi történt a pénzzel, és mit mondanak erről a mai számítások. Kezdjük azzal, honnan indult az ország. A Magyar Nemzeti Bank szakértőinek szavaival Magyarország a háborúban elpusztult, kifosztott és jóvátételi kötelezettségekkel sújtott ország volt, és a mindennapi életet leginkább a pengő hiperinflációja tette kiszámíthatatlanná. Ugyanezen nemzetközi táblázat szerint a hiperinfláció 1945 augusztusában kezdődött.

És már abban az évben uralkodóvá vált a cserekereskedelem, amellyel az emberek kikerülték a pénz használatát. Ahogy a pénz romlott, a bankjegyeken szaporodtak a nullák. A pengő mellé új címletnevek kerültek: a milpengő és a bilpengő. Egy bilpengő 1 billió pengőt ért: egy egyes, utána 12 nulla.

Az utolsó pengő-bankjegy, ami forgalomba került, a 100 millió bilpengős volt, 1946. július 11-én. Ha kiírnád pengőben, egy egyes állna rajta és 20 nulla. És volt egy még nagyobb is. Az 1 milliárd bilpengőst kinyomtatták, a rajta álló dátum 1946. június 3., de a forint bevezetése miatt soha nem került forgalomba.

Pengőben kiírva egy egyes után 21 nulla állt volna rajta. Egy példánya ma a Pénzmúzeum gyűjteményében van. Közben az állam egy második, értékálló számolási pénzt is bevezetett, hogy az adókat és a betéteket ebben számolják. 1946. január 1-jén a kormány bevezette az adópengőt.

Ez eleinte csak számolási egység volt, amelynek pengőben mért értékét egy naponta közölt index mutatta. Május 29-étől az adópengő papírpénzként, adójegyként is megjelent. Június második felétől az állam már adópengőben fizetett, júliusban pedig a béreket is egyre inkább adópengőben állapították meg. Július 9-étől pedig az adópengő a pengő mellett törvényes fizetőeszköz lett.

Ez azt is jelenti, hogy aki az államtól kapta a fizetését, az nyár közepétől már nem pengőben kapta. A fizetés ennek ellenére olvadt, csak lassabban. Nézzük meg, mit lehetett venni a pengővel ezen a nyáron. Danyi Pál korabeli forrásokból gyűjtött adatai szerint július 11-én, az utolsó bankjegy napján a Népszava ára 12 millió bilpengő volt.

Másnap már 32 millió. Egy kiló újburgonya 900 millió bilpengőbe került, és egy dollárért 200 darabot kellett összegyűjteni a legnagyobb bankjegyből. Az ő adatai szerint július 17-én a kenyér hatósági ára egy nap alatt 100 000-ről 360 000 adópengőre nőtt. Ha pengőben akartad volna kifizetni, egy kiló kenyérért 432 darabot kellett volna adni a legnagyobb bankjegyből, egyetlen napilapért pedig 50-et.

Július közepére a pengős bankjegyekért már szinte semmit nem lehetett venni. Aki tehette, kis megtakarítása egy részét azonnal aranyba vagy dollárba tette. Valóban? Most jön a „Valóban?” része.

A 15 órás duplázódás egy 2012-es nemzetközi táblázatban szerepel, Steve Hanke és szerzőtársa összeállításában. Ebben Magyarország áll az első helyen: 1946 júliusában egyetlen hónap alatt 4,19 × 10¹⁶%-kal nőttek az árak. Ugyanebben a táblázatban Zimbabwe 2008-as csúcsa 24,7 órás duplázódással szerepel, vagyis lassabb. Kétezer-huszonkettőben viszont Danyi Pál a Központi Statisztikai Hivatal folyóiratában újraszámolta a magyar adatokat.

Azt írja, hogy ugyanezt a számot Hanke már egy 2009-es, szerzőtársával írt cikkében közölte, egy 1948-as tanulmányra hivatkozva, abban a tanulmányban azonban ez a szám nem szerepel. És szerinte július második felében a pengő zuhanása már csak papíron történt: egy olyan pénzt értékeltek le naponta, amit az emberek már nem használtak, mert a valódi árak ekkor már adópengőben mozogtak. Érdekes, hogy a nemzetközi táblázat egy általános, minden országra vonatkozó megjegyzésben maga is jelzi: a feltüntetett pénznem nem feltétlenül az egyetlen, ami az adott helyen forgalomban volt. Az ő számítása szerint az 1946. júliusi átlagos infláció 4,39 × 10⁸% volt.

Ez is felfoghatatlanul nagy szám, de nagyságrendekkel kisebb, mint a táblázaté. És ezzel a számítással a 2008-as zimbabwei infláció felülmúlta a magyart. Tehát a pontos válasz így hangzik: a 2012-es nemzetközi táblázat szerint ez volt a valaha volt legmagasabb havi infláció, egy 2022-es magyar újraszámítás szerint viszont Zimbabwe megelőzte. Akárhogy is számoljuk, július végére a pengős bankjegyekért már semmit nem lehetett venni.

Az átváltási arányokat július 28-án, egy vasárnap jelentették be az újságok. Az átváltásról szóló rendelet másnap jelent meg a Magyar Közlönyben, augusztus 1-jei hatállyal. Egy ugyanaznapi másik rendelet szavaival augusztus 1-jétől a pengőérték helyébe új érték lépett: aranyérték, amelynek számolási egysége a forint. Egy forint 200 millió adópengőt ért.

Pengőben pedig 400 000 kvadrilliót: egy négyes, utána 29 nulla. A forint bevezetésének biztosítékát az Egyesült Államok által visszaadott, mintegy 30 tonnás magyar aranykészlet jelentette. A kezdeti kibocsátást 1 milliárd forintban állapították meg, és szándékosan kevesebb pénzt hoztak forgalomba, mint amennyit lehetett volna, hogy féken tartsák az inflációt. A bevezetést követően forgalomba került a 2, a 10 és a 20 filléres, az 1, a 2 és az 5 forintos érme, és a 10 és a 100 forintos bankjegy.

De az átállásnak volt egy rejtett része is. Július 31-én a villamos átszállójegy 1 millió adópengőbe került. Augusztus 1-jén 90 fillérbe, ami 180 millió adópengőnek felelt meg. Ez 180-szoros áremelés egyetlen éjszaka alatt.

A kenyér hatósági ára július utolsó napján 100 millió adópengő volt, másnap 96 fillér, vagyis 192 millió adópengő. Ezek hatósági árak voltak. Azon az éjszakán Danyi becslése szerint a fogyasztói árak összességében legalább 50–100%-kal emelkedtek, miközben az előző napokban a szabadpiaci árak még csökkentek. Danyi Pál szerint ezt az éjszakai áremelést elsősorban a hatósági árak okozták.

A mértékét nem hozták nyilvánosságra, szerinte valószínűleg azért, hogy ne sokkolják a lakosságot. Szerinte, mivel a régi pénzben már nem, az újban még nem jegyezték, ez az áremelés gyakorlatilag kimaradt minden statisztikából. A Nemzeti Bank szakértői szerint a bérek reálértéken a háború előtti bérek körülbelül felét érték. De a stabil pénz mellett megszűnt az áruhiány és a gyors drágulás.

Szóval mennyit ért a fizetésed, mire hazaértél vele? 1946 júliusában, ha pengőben kaptad, szinte semmit. Ha az állam fizetett, már adópengőben kaptad. Augusztus elején, forintban, átlagosan nagyjából a háború előtti fizetésed felét.

Kevés volt. De estére is ugyanannyit ért, mint reggel. És ez volt az, ami egy éve hiányzott.

Források

1. Danyi Pál (2022): Statisztikai Szemle 100/12, 1106–1148. o., KSH
2. Hanke, S. H. – Krus, N. (2012): World Hyperinflations, Cato Working Paper no. 8, táblázat
3. Horváth K. – Horváth Z. – Újszászi R.: Már hetven éve forinttal fizetünk, MNB
4. Botos János (2016): A pengő megsemmisülése, a forint születése, 1938–1946. Múltunk 2016/1, 172–196. o.
5. Paal, B. (2000): Measuring the Inflation of Parallel Currencies, SIEPR Discussion Paper 00-01
6. Garami Erika (2021): 75 éves a forint. Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/21
7. Pénzmúzeum: Egymilliárd b.-pengő
8. 9000/1946. (VII. 28.) ME rendelet

65 forrásra visszavezetett állítás · 8 forrás · utoljára ellenőrizve: 2026. október 14. · Hogyan ellenőrzünk?

Hibát találtál? Írd meg nekünk, megnézzük.

A narráció gépi hang: a szöveget a Supertonic-3 beszédszintézis-modell (mesterséges intelligencia) olvassa fel, nem ember. A zene és az atmoszféra saját szintézis. Az ábrák, rajzok és 3D-jelenetek saját illusztrációk a forrásokban közölt számokból; a korabeli dokumentumok képe sematikus átrajzolás, nem a forrás másolata.

Képek és kreditek

Képek: Wikimedia Commons. Változtatás minden tételnél: kivágva és átméretezve, kameramozgással, ráúsztatott felirattal.

Licenc: ez a videó CC BY-SA 4.0 licenc alatt áll (Nevezd meg! – Így add tovább!), mert share-alike műveket is felhasznál: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu — a felhasznált művek szerzői és licencei alább.

FORTEPAN / Berkó Pál — CC BY-SA 3.0

· Utcai szerencsejáték, 1946 Budapest. Fortepan 78827.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=50910756

· Emberek sorakoznak, 1946 Budapest. Fortepan 80371.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=50938304

FORTEPAN / Kramer István dr. — CC BY-SA 3.0

· Döbrentei tér, a lerombolt Erzsébet híd és a Rudas fürdő romjai a Gellérthegyről nézve. Fortepan 52128.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=50109837

FORTEPAN — CC BY-SA 3.0

· Gyorskocsi utca romos házai 1945-ben. Fortepan 73307.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=50820100

· Széll Kálmán tér, ideiglenes piac a Vérmező út épületeivel. Fortepan 30232.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=49898072

FORTEPAN / Nagy Gyula — CC BY-SA 3.0

· 1946 Fortepan 60189.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=50599598

Licencek: CC BY-SA 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/