2026. október 8. · 8:16

Mi folyik Budapest alatt? Egy barlang, amit ma is csak búvárok járnak

Egy 2018-as összesítés szerint Budapest területén 176 nyilvántartott barlang van. Az egyikben a járatok javarészt víz alatt állnak: csak búvárok járják, és a feltárás ma is tart. Ebben a videóban végigmegyünk azon, mi oldotta ki a budai barlangokat (nem a felszínről beszivárgó esővíz), miért melegebb a föld Magyarország alatt, mint a világ nagy részén, és mi köze a Molnár János-barlangnak a Lukács fürdőhöz.

Feliratkozom

A rész teljes szövege

Lehet, hogy miközben ezt nézed, Budapest alatt épp egy búvár úszik egy termálvízzel teli, elárasztott barlangban. Ez nem hasonlat. Ez a város alja. Budapest alatt 176 nyilvántartott barlang van.

Nem valahol messze: a főváros területén. A Budai-hegység egészében 239-et tartanak számon, és ebből 102 egyetlen városrész, a Rózsadomb környékén nyílik. A történet viszont nem arról szól, hogy hány üreg van a földben. Hanem arról, hogy mi vájta ki őket, és miért pont ide.

A méretek is mások, mint gondolnád. A Rózsadomb környékén ismert járatok együttes hossza 1995 óta csaknem megduplázódott: 30 kilométerről 55 kilométerre nőtt. Nem azért, mert a barlangok nőttek. Azért, mert a kutatók továbbjutottak.

A legnagyobb rendszer, a Pál-völgyi-barlangrendszer ismert hossza ma mintegy 32 kilométer: ez Magyarország leghosszabb barlangja. Ez a rendszer nem is egyetlen barlang volt eredetileg: a Pál-völgyi-, a Mátyás-hegyi-, a Hideg-lyuk és a Harcsaszájú-barlang összekötésével állt össze, ahogy a kutatók járatról járatra átjutottak egyikből a másikba. És ebből a mintegy 32 kilométerből összesen 500 méter a kiépített túraútvonal. A többi kiépítetlen járat, a kalandtúrák és a kutatók terepe.

A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel egy kőfejtőben, ami ma már nem működik. A látogató egyórás vezetett túrán jár benne, és a barlangban egész évben 11 fok van. Nyáron is. De mitől barlang egy barlang?

A legtöbb ember azt képzeli, hogy a víz felülről befolyik, és lassan kimossa a kőzetet. A budai barlangoknál nem ez történt. A Pál-völgyi-barlang a cseppköveiről lett híres, pedig a nemzeti park szerint sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek és a hévizes eredetű, gömbszerű oldásformák. Olyan üregek, amiket nem folyóvíz koptatott, hanem meleg víz oldott ki a kőzetből.

A Molnár János-barlang pedig eocén kori márgában húzódó, hasadék jellegű járatokból áll. Ugyanaz a kézírás, más kőzetben. A Szemlő-hegyi-barlangra 1930 őszén, kőfejtés közben bukkantak rá. Vagyis szó szerint véletlenül, egy csákány nyomán.

Ma ismert hossza 2 kilométer 200 méter, és kerekesszékkel is bejárható. Benne egész évben 12 fok van, a Pál-völgyiben 11. Két barlang, és mindkettő úgy tartja a hőmérsékletét, mint egy pince, amit soha nem szellőztetnek. Itt jön a fordulat.

Ezeket a barlangokat nem a felszínről beszivárgó esővíz mosta ki. Alulról jövő, feláramló termálvíz oldotta ki őket. A szakirodalom ezt hipogén, vagyis alulról táplált barlangképződésnek nevezi. A Rózsadombnál a fő folyamat a keveredési korrózió: langyos és meleg víz találkozik a kőzet repedéseiben, és a keveredésük oldja a mészkövet.

A Gellért-hegy alatt viszont más történik. Ott a kutatók úgy gondolják, hogy a termálvízzel érkező kén-hidrogénnek és a mikrobáknak is fontos szerepe van a kőzet oldásában. Vagyis a barlangot részben talán élőlények is építik. A budai barlangok azért érnek többet a kutatóknak egy szép kirándulóhelynél, mert a barlangképződés ma is zajlik.

A mélyről érkező vizek az áramlási útjuk végén tudnak oldani, kétféleképpen: a bennük oldott szén-dioxiddal és kén-hidrogénnel, vagy más vizekkel keveredve. A Gellért-hegynél a kutatók arra jutottak, hogy az ottani 40 fokos víz nem különböző hőmérsékletű vizek keveredéséből született, és a kémiai összetétele is egészen más, mint a rózsadombi termálvizeké. Ott tehát nem a keveredés, hanem valami más dolgozik. Vagyis a fővárosnak nem egy barlangképző gépezete van, hanem kettő.

És van egy barlang, ahol mindez ma is történik. A Molnár János-barlang a Budai-hegység egyetlen olyan aktív hévizes barlangja, amit jelentős hosszban feltártak. Hivatalosan nyilvántartott hossza 5 887 méter, mélysége 71,5 méter. A járatrendszer javarészt víz alatt van; nagyon kicsi az a hányada, ami a felszín fölé ér, és száraz lábbal megközelíthető.

Nem lehet besétálni: csak búvárok járják, és a feltárás ma is tart. A víz, amiben úsznak, 20–23 fokos termálvíz, és a barlang kialakulásában itt is keveredés játszott szerepet, csak más párosban: meleg vizek és hideg karsztvizek találkozása. A barlang egy patikusról kapta a nevét, aki már 1856-ban bejárta a száraz járatait, elemezte a víz kémiai összetételét, és feltételezte, hogy egy tekintélyes víz alatti barlangrendszer is létezik. Igaza volt, csak csaknem 100 évet kellett rá várni.

A víz alatti szakaszok feltárása 1953-ban kezdődött, és 1977-re 420 méterig jutott. Aztán 2002 novemberében megnyílt egy addig ismeretlen járat, és az azóta is tartó merülések alapján a barlang hossza a becslések szerint eléri a 6 kilométert. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik, mélyebben fekete, mangános bevonat borítja őket. Ilyen az, amikor egy barlang még nincs kész.

Marad a kérdés: miért meleg ez a víz egyáltalán? Előbb a háttér. Magyarország alatt a föld átlagosan gyorsabban melegszik lefelé, mint a világ nagy részén. Az országos geotermikus gradiens körülbelül 45 fok kilométerenként, miközben a világátlag 20–30 fok.

Ezer méter mélyen átlagosan 55–60 fokos, 2 000 méter mélyen 100–110 fokos hőmérsékletre lehet számítani. Budapestnél pedig ez történik: a hegyekben beszivárgó csapadékvíz a mélybe jut, ott felmelegszik, és a hegyek lábánál meleg forrásként tör fel. És pontosan ez a meleg víz találkozik a felszínről leszivárgó hideg karsztvízzel. Ez a rendszer a Budai Termálkarszt.

A források a budai oldalon, a hegység pereménél fakadtak, és nemcsak meleg vizűek: langyos és hideg források is voltak köztük. A rendszer egyik kutatója három területet sorol fel. Északon csak langyos, körülbelül 20 fokos források fakadtak. Középen, a Rózsadombnál langyos, nagyjából 20 fokos és meleg, körülbelül 60 fokos vizek is fordultak elő.

Délen, a Gellért-hegynél körülbelül 40 fokos meleg víz jön fel. A kutatók szerint a rózsadombi és a gellért-hegyi rendszer két külön egységet alkot. Ugyanaz a hegység, két különböző föld alatti gépezet. És most jön az, amiért ez az egész nem csak geológia.

A Molnár János-barlangban feltörő 20–23 fokos termálvizet a Lukács fürdő hasznosítja. A barlang egyszerre forrásbarlangja a Malom-tónak és a Lukács fürdőnek, és ezt a többi neve is elárulja: Lukácsfürdő forrásbarlangjának és Malomtavi-barlangnak is nevezik. Vagyis amikor valaki beül a Lukácsba, ugyanannak a rendszernek a vizében ül, amelyben a föld alatt búvárok térképezik a még feltáratlan járatokat. A fürdő és a barlang nem két dolog.

Egyetlen rendszer két vége: az egyik a műhely, a másik a kirakat. Ha láttad az előző részünket, ismerős lehet a gondolat, hogy a magyar hévíz a lábunk alatt van. De ez most nem ugyanaz a történet. Ott a Pannon-tó homokrétegeiből, az Alföld alól jött a víz: a felső-pannóniai homok- és homokkőrétegekből, amelyek az egész Alföld alatt megtalálhatók.

Itt mészkőből és márgából, a Budai-hegység repedésein át. Két különböző rendszer, két különböző kőzet. És mindkettő ugyanoda vezet: egy fürdőbe. Szóval a kérdésre, hogy mi folyik Budapest alatt, a válasz ez: meleg víz, ami alulról felfelé jön, és útközben kioldotta magának a helyet.

A barlang nem a víz múltja. A víz munkája. Amikor legközelebb a budai oldalon sétálsz, és a lábad alatt aszfalt van, jusson eszedbe, hogy az aszfalt alatt mészkő van, a mészkőben üregek, és egy részükben ma is víz. És ez a munka most is tart.

Pontosan alattad.

Források

1. Országos Barlangnyilvántartás: Molnár János-barlang
2. Duna–Ipoly Nemzeti Park: Pál-völgyi-barlang
3. Leél-Őssy – Virág (2018), Földtani Közlöny 148/1
4. Interjú Erőss Anitával, Élet és Tudomány
5. Magyar Geotermális Egyesület
6. Molnár János-barlang búvárbázis

62 forrásra visszavezetett állítás · 6 forrás · utoljára ellenőrizve: 2026. október 5. · Hogyan ellenőrzünk?

Hibát találtál? Írd meg nekünk, megnézzük.

A narráció szintetikus (mesterséges intelligenciával generált) hang; a zene és a barlangi atmoszféra saját szintézis. A barlangi merülések felvételei illusztrációk: franciaországi forrásbarlangokban (Ressel, Saint-Georges) készültek, nem a Molnár János-barlangban — a képen „Illusztráció” felirat jelöli őket. A metszetrajzok sematikus ábrák, nem méretarányos térképek.

Képek és kreditek

Képek és videók: Wikimedia Commons. Változtatás minden tételnél: megvágva, átméretezve, kameramozgással és felirattal; a videók hang nélkül.

Licenc: ez a videó CC BY-SA 4.0 licenc alatt áll (Nevezd meg! – Így add tovább!), mert share-alike műveket is felhasznál: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/deed.hu — a felhasznált művek szerzői és licencei alább.

Gabor Liktor — CC BY 3.0

· BUDAPEST HYPERLAPSE.webm https://commons.wikimedia.org/?curid=88802315

Marc Ryckaert (MJJR) — CC BY 3.0

· Budapest Panorama R01.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=7991624

Christo — CC BY-SA 4.0

· Pál-völgyi-barlang, 129.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71178808

· Pál-völgyi-barlang, 137.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71178821

· Pál-völgyi-barlang, 38.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71178662

· Pál-völgyi-barlang, 163.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71178907

· Pál-völgyi-barlang, 105.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71178774

· Szemlő-hegyi-barlang, 38.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71180724

· Szemlő-hegyi-barlang, 25.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71180694

· Szemlő-hegyi-barlang, 39.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=71180726

Szenti Tamás — CC BY-SA 3.0

· Molnár János-barlang bejárat.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=16320937

Nesnad — CC BY 4.0

· Capillary waves from rain drops - Kanagawa - 2026 June 20.webm https://commons.wikimedia.org/?curid=194194263

Random photos 1989 — CC BY-SA 4.0

· Budapest, Népgőzfürdő, 3.jpg https://commons.wikimedia.org/?curid=130432328

Mark Pfleghar — CC BY 3.0

· Resurgence St.Georges Frankreich Mai 2018.webm https://commons.wikimedia.org/?curid=96862086

· Emergence du Ressel Frankreich Mai 2018.webm https://commons.wikimedia.org/?curid=96862882

Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 — Attribution

· Szia Hungary! (Copernicus 2024-07-01).png — Contains modified Copernicus Sentinel data 2024 https://commons.wikimedia.org/?curid=151524498

Közkincs (CC0, kredit nélkül is szabad), köszönet: Elekes Andor, Random photos 1989, Christo

Licencek: CC BY 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by/3.0/ · CC BY 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/ · CC BY-SA 3.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/ · CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/