Megnézem a YouTube-on
3 dolog, amit nem tudtál a medveállatkákról
Röviden: A medveállatkák, más néven tardigrádok, 0,1–1 mm hosszú állatok; az ESA szerint a legnagyobb faj is alig haladja meg az 1 millimétert.
A medveállatkák, más néven tardigrádok, 0,1–1 mm hosszú állatok; az ESA szerint a legnagyobb faj is alig haladja meg az 1 millimétert. Az ESA szerint 2007 szeptemberében nagyjából 3000 medveállatka repült a Foton-M3 12 napos küldetésén; a TARDIS-kísérlet kiszárított állatai Jönsson (2019) szerint 10 napig voltak kitéve a világűrnek. A vákuum és a kozmikus sugárzás nem ártott nekik számottevően, az UV viszont nagy pusztulást okozott: Jönsson (2019) szerint a teljes spektrumot egyik faj példányai sem élték túl, az UVA+B-t a Milnesium tardigradum 12%-a igen. Az Antarktiszon 1983-ban gyűjtött mohamintát −20 °C-on tárolták, 2014-ben olvasztották ki; a két feléledt állat közül az egyik 20 nap után elpusztult, a másik és egy külön petéből kikelt utód szaporodtak. A Ramazzottius varieornatus többsége 4000 Gy hélium-ionsugárzás után 48 órával még élt (Hashimoto és Kunieda, 2017), az ember 60 napos LD50-je kb. 4 Gy. A két szám nem azonos mérce: az állatokat rövid távon mérték, és a vizsgált fajoknál a szaporodás jóval kisebb dózistól is romlik. A Dsup fehérje HEK293-sejtekben kb. 40%-kal csökkentette a röntgen okozta DNS-károsodást: ez sejtkísérlet, nem gyógyszer. A Föld-fotó, a Foton-12 kapszula, az antarktiszi tájak és a HeLa-sejtek illusztrációk, a medveállatka-felvételek nem a kísérletek állatait mutatják.
Az összes rész forrásokkal: https://valoban.pages.dev/
Források
- ESA: Tiny animals survive exposure to space (2008)
- Jönsson (2019), Cancers
- Cell Press: Space, the not-so-final frontier (2008)
- Tsujimoto és mtsai (2016), Cryobiology
- NIPR: Animals revived after 30 years (2016)
- Sadowska-Bartosz, Bartosz (2024), IJMS
- Goto és mtsai (2026), World J Radiol
- Hashimoto és mtsai (2016), Nat Commun
- Quiroga-Artigas és Moriel-Carretero (2024), Biol Open
- Hashimoto és Kunieda (2017), Life
- REAC/TS Fact Sheet
11 forrás · Hogyan ellenőrzünk?
Hibát találtál? Írd meg nekünk, megnézzük.
Képek és kreditek
Licencek: CC BY 2.0 (https://creativecommons.org/licenses/by/2.0/) · CC BY 2.5 (https://creativecommons.org/licenses/by/2.5/) · CC BY 4.0 (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) · Public domain (https://creativecommons.org/publicdomain/mark/1.0/)
• medveállatka, 20× nagyítás – Thomas Shahan, CC BY 2.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=143707170
• Milnesium tardigradum, pásztázó mikroszkóp – Schokraie E, Warnken U, Hotz-Wagenblatt A, Grohme MA, Hengherr S, et al. (2012), CC BY 2.5 https://commons.wikimedia.org/?curid=22716809
• Richtersius coronifer kiszárított állapotban – Halberg KA, Jørgensen A, Møbjerg N, CC BY 4.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=157013911
• medveállatka mikroszkóp alatt – Philippe Garcelon, CC BY 2.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=176932119 https://commons.wikimedia.org/?curid=104872043
• medveállatka mohából, mikroszkóp alatt – Philippe Garcelon, CC BY 2.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=104872070
• futó medveállatka, 100× nagyítás – Peter von Bagh, CC BY 2.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=97256855
• a Föld az ISS-ről (illusztráció) – Scott Kelly, Public domain https://commons.wikimedia.org/?curid=42268051
• Foton-12 kapszula (illusztráció) – Steffen Janke, Public domain https://commons.wikimedia.org/?curid=2145488
• moha az Antarktiszon (illusztráció) – amanderson2, CC BY 2.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=87743086
• tenyésztett emberi sejtek (illusztráció) – National Institutes of Health (NIH), Public domain https://commons.wikimedia.org/?curid=29540611
• Admiralty-öböl, Antarktisz (illusztráció) – amanderson2, CC BY 2.0 https://commons.wikimedia.org/?curid=87743092





